„Vágyálom”

Ezernyi pillanat,
mind elszáll hasztalan,
szeretetre ittasan
szomjazik a jövőm.

Pilláid lángoló tükrében
nyugalomra lel tekintetem,
végtelenség vágyával
ringat mély álomba.

Virágszirmok bársony-ölelésében
összesimult érzelmek
szabadon repdesnek
az elmúlás felhőin.

Megtorpan az idő.
A múlt újra beköszönő
sötét démonjai
nem tudnak már bántani.