Nesztelen szavak

Misztikusan búg írásom,
sodrása baljóslatú ígéreteket
sugall ziháló pennavégbe,

régóta elsorvadt tudásom
tüze táplálja kezemet,
iramodva fortyog ereimben.

Vonszol ésszerűtlen látomásaival,
emberinek nevezett sutasággal,
igaznak láttatja képeit,
énekelve altatja láncait,

esztelen kutatja tévedéseit,
fogadkozva makacsul dogmáit,
elinal látva nesztelen eszméjét
kínok közt pusztulva múltjáért.