Ezerarcú érzelmek

Ezerarcú érzelmek lenéző
rúgásai tipornak
taposnak el az élet mának
gúnyolt fénylő világából,

lanyha hasonlatok ringatóznak
rémülten a csiszolatlan rímek
szépségesen gusztustalan kiélt
földi vágyai zenéjére...

vérben ázott kezek
nyúlnak át a tegnap
távlatából, ragadnak mélyen
eltompuló kínjaim határára...

lidércek fogai marnak...